↑ 🕐 ↓
2026. szeptember 12. (szombat) - egy (szokásos) reggeli átmozgatás
Ma reggel nem esett, így előkerült a kiképző szoknya. Az eredeti felvételem ~8 perc volt, amire magam is kíváncsi voltam, hogy meddig tart egy ilyen kis gyors gyakorlás.
Fontos, hogy ilyenkor a kutyát (legalábbis Bono-nál ez így működik) ne csak fegyelemben tartsam, és ne csak elvárásom legyen vele szemben, hanem minél rövidebb kicsi villám gyakorlatokat kérjek tőle, amennyire lehet, sok mókával, és jutalmazással. A jutalmazás itt nem is a jutifalat (Bono-t amúgy is különösen nehéz volt rávenni, hogy elfogadjon ilyenkor jutifalatot), hanem a zsákmány megszerzésének élménye és utána a közös játék, azaz a huzakodás.
Fél perc körüli a lenti két videó, az elsőben inkább az engedelmes munka egyes momentumai, sok játékkal, a másodikban egy kis fürkészéssel kezdtünk, majd néhány láb melletti munkát láthattok.
Nem kell ilyenkor hosszúakat menni, sokkal fontosabb, hogy rövid etpokon, de a pontosságot várjuk el a kutyától. És tudjatok örülni egy-egy pici, apró ügyes mozdulatnak is, mert a kutya akkor boldog, ha neked örömet tud okozni. Azaz ezt meg kell tanulni kimutatni felé, de nagyon!!! 😉😉😉
A munka/játék után persze kimentünk egy jó kis sétára is 😁😁😁

A "zsákmányra" szándékom szerint majd visszatérek még később. Remélem, nem felejtem 😉
2026. szeptember 11. (péntek) - ma egy lusta nap volt, de lehet ezt is 🤣
Megjött végre a Hovawartnak való kellemes hűvös. Reggel esett. Így ez egy lusta nap lett.
Pedig nem vagyok papírkutya, de amikor kinéztem, a limit fölött volt az eső sűrűsége, így csak simán a reggelizés volt, semmi séta előtte. Mondjuk kertben lévő kutya, tehát nem dől össze ilyenkor se a világ.
Aztán egész nap munka, és egyéb ügyek intézése.
De beleférnek az ilyen napok is, kutya gazdaként ilyen körülmények közt ekkor se kell lelkiismeret furdalásunknak lenni. Ettől még tudját ők, hogy szeretjük őket. 💖💖💖
Azért most este összeszedtem magam. Kimentünk 8 órakor egy kis sétára. Mint kiderült, aranyosan magában tartotta Bono a dolgokat, így ezt se otthon a kertben kell összeszedni 🤣🤣🤣
Gyönyörű az este mifelénk, van itt egy szép park, egy hatalmas templon pompás fényárban. Jó itt sétálni. Készítettem is pár fotót.
Mint majd' minden sétánál, mindig akad valaki, akivel lehet kicsit haverkodni. Most ez a tündér kis fehér kutya jött oda teljes bátorsággal ismerkedni. Mondjuk volt az a közelség, amikor a bátorság háttérbe szorult, de Bono kidolgozott egy taktikát az ilyen helyzetekre. Ilyenkor magától lefekszik a földre, kúszva közelít, hogy ne látszódjon olyan hatalmasnak. Sokszor bejön, így tud barátkozni a kistestű kutyákkal. Cukik voltak 🥰🥰🥰
2026. szeptember 11. (péntek) - Első erdei séta Bono óta
Ma reggel kimentem Oliviával az egyik kedvenc erdei helyünkre🌳🌳
Nagyon szép helyen található Miskolc, a Bükk hegységben. Számtalan kutyasétáltatási lehetőséget rejt az erdő, igazi kutyaparadicsom🐾
A Majális-parkra esett a választásom, itt van egy megszokott kis körünk, épp elég munka előtt egy kis feltöltődéshez.🏖️
Olivia imádta. Kettesben sétáltunk, a másik két lányt Bibit és Katit otthon hagytuk, nekik ma tréning volt előírva. Csak kettesben élveztük az erdei sétát.
Csodás volt🥰
2026. szeptember 11. (péntek) - végre újra reggeli, és apropó, a kétszer etetés
A vacsoráért való drukkolás mellett már nem is mertem eddig emlegetni, de a mai napig nem kellett a reggeli a fedezés óta a hercegnek. De ez is visszaállt végre. Nyilván jót tesz a fedezőkan fejének a normál ritmus. A héten már meg is volt a két őrző-védő (hétfő reggel és szerda este) és a két engedelmes tréning (kedden és csütörtökön). Ehhez jött még szokás szerint a napi több séta (kisebb-nagyobb), az itthoni kis mini tréningek, a villám játszadozások, kedveskedések.

Ahogy már említettem, régóta nem száraz tápon van Bono. Bella okán tapasztalva a kezdetek óta napi két étkezése van. Ezért reggelire is kellett keresni valami jót, ami illeszkedik az esti főétkezéshez (gyakorlatilag este kapja meg a Mush menüből a teljes adagot, 1 db csirke farháttal kiegészítve, hogy legalább valamennyi csont rágás élménye is legyen).
Azért vagyok a két étkezés pártján, mert ekkora tesnél olyan mennyiségű a megevett kaja, hogy az egy alkalomra túl nagy teher lenne a gyomornak, így mindenképpen jobbnak tartom két részre elosztani.
Mivel a nappalok aktívak, mozgással dúsak, ezért kerestem úgy megoldást, hogy reggel egy viszonylag szerényebb mennyiség legyen, könnyen emészthető kajával, és akkor este, a pihenés előtt mehet a napi adag nagy része. Nekünk ez így teljesen bevált.

Ahogy emlegetni szoktam, nálunk a kutya párizsi, rendes nevén a húsrolád lett a megoldás. Káposztásmegyeren van a Dögös Dogok bolt és egyben kutya gyógytorna hely is (Bellával jártunk ide Tóth Vikihez). Ma is jó oda elsétálni, a szomszédban van egy jó fagyizó, így "kellemest a hasznossal" megvan a kényeztetés és a bevásárlás is. 😁🤣😁 Hűtés nélkül sokáig eláll a pincében (ezért egyszerre többet is tudok vásárolni), aztán egyet felhozva, annak 1/4, vagy 1/5, vagy 1/6-od részét (attól függ, hogy épp milyen húsban van Bono) néhány kockára vágva tudom elé tenni. A végén egy folpakkal lezárom a megvágott részt, és mehet a hűtőbe.

Még egy dolog, a kutya emésztéséről... érdekes módon, a száraz táp evésekor egy ekkora kutya széklete nem meglepő módon eléggé hatalmas, és mondjuk úgy, hogy közepesen szilárd. Nem egy felemelő érzés ekkora mennyiséget összeszedni a séták alkalmával.
A hús alapú étkezés óta viszont ez teljesen megváltozott. Mint kiderült, ezeket a hús alapú készítményeket a kutya teste gyakorlatilag teljes mértékben hasznosítja. Végeredményként a régi széklet mennyiségének most a töredéke az eredmény (kb. mint egy igazán kistestű kutya széklete), és ez a széklet ráadásul majdnem koppanósan száraz, tömör állagú, könnyedén felszedhető.
A kemény széklet egyébként segít a bűzmirigy tisztán tartásában is (távozáskor ez így magától megtörténik), így még egy gonddal kevesebb 😂😂😂
2026. szeptember 10. (csütörtök) - pár gondolat kutyaszállításról (box)
A reggeli suliba indulós fotón épp ott volt a kocsiban lévő box. Ezzel kapcsolatban osztanám meg a saját tapasztalataimat...
Korábban azt gondoltam, hogy a kutya is megérdemli a szabadságot az autóban, ezért egy ideig box nélkül utazott. Tettem a csomagtartóba arra kitalált műanyag alapú, jóféle burkolat védőt, és Bono (ahogy korábban Bella is) mindig nagyon fegyelmezetten utazott. Sose akart előre jönni, csendben, szépen elvolt hátul. A rácsozott boxokról azt gondoltam akkoriban, hogy az egy afféle kis börtön.

Aztán arra is rájöttem, hogy ha nincs box, akkor maga a kocsi, azaz a csomagtartó a börtön. Ugyanis bárhol megállok, akár csak a tréningre menet még várni kell a sorunkra, vagy épp egy kiállításon még a kocsiban lenne a legkényelmesebb a várakozás (nyilván vagy a felügyeletemmel, vagy nem a nyári 30+ fokra gondolok), de akár csak a benzinkútnál megállok tankolni, nem nyithtom ki a csomagtartót, és nem hagyhatom ott, hiszen nem várhatom el tőle, hogy fizikai határok nélkül ne szálljon ki a kutya is, akár csak valami érdekeset megnézni, vagy egy kisdolgot elvégezni.

Forgalomban közlekedve olykor elképzeltem olyan helyzetet, hogy mi lenne egy balesetnél, ha hátulról érne egy csattanás, és kinyílna a csomagtartó.  Vagy egy dugóban állva, egy magát viccesnek gondoló járókelő "csak úgy" kinyitná a csomagtartót. Nem lenne vicces, ha ezekben a helyzetekben még a kutyánknak is búcsút inthetnénk, hiszen mindegyik amúgy is egy stresszes helyzet.

Ezért került végül nekünk is box a kocsiba. Nagyon nem bántam meg! A kutyának ez nem börtön, ez nem egy ördögtől való hely. Határai vannak, kilát, szellőzik, kényelmes, és ez egy bizotnságos hely, ami az övé, ahol nem érhetik atrocitások.

A tapasztalataim alapján a következőket tudom ezzel kapcsolatban javasolni:
- Kezdem a legnagyobb csodával: a csomagtaró zár fix és az ajtón lévő elemei közé tudsz venni a fotón is látható távtartót. Van ilyen 20, 40, 60cm méretben is. Beakasztod alulra, majd rácsukod a csomagtartót a másik végére, és így ezen a fix távolságon rögzítetted a csomagtér ajtaját. Csak az tudja kinyitni, akinél a kulcs van, hiszen ez egy zárt csomagtér nyitás lesz a kocsi szempontjából. Ha alatta bezárod a boxot is kulccsal, akár ott is hagyhatod a kutyát (nyilván még így sem a tűző napon), de szellőzik a csomagtér, miközben a kutyád biztonságban pihen (Te pedig épp besétálsz a kutyasuliba és megbeszéled a trénerrel, hogy mikor kerültök sorra). Kihagyhatatlan kis kiegészítő! 😉😉😉 
- Legyen kényelmes, elegendően nagy, azaz tudjon benne felülni a kutya, és könnyen megfordulni. Tanítsd meg a kutyát a boxban inni, ha megálltok. Ez neki egy jó, biztonságos hely, itt könnyebben iszik, mint kiszállás után izgalomban.
- Legyen zárható kulccsal, mert ha pl. otthagynád nyitott csomagtartóval egy kicsit, akkor ne engedhesse ki senki viccesen. Tarts egy kulcsot a box zárjában, de legyen egy tartalékod a kulcstartódon is!
- Még véletlenül se kopogós műanyag vagy fém legyen a box alján, ami egyfolytában a körmei hangját adja és amin csúszkálnak a tappancsai. Tegyél bele egy ~5mm vastag félkemény, préselt gumiból erre készült alátétet, ami épp kellően (fél)puha, rendkívül jól tapad, és a kutya biztonsággal áll rajta (legyen pontosab méretre beszabva, így nem ez sem tud csúszkálni).
- Ha szép a kocsid lökhárítója (és óvnád), tegyél félig a box alá egy lökhárító védó takarót, amit ki- és beszálláskor rá tudsz hajtani a lökhárítóra.
- Nemrég vettem egy szivargyújtóba dugható ventillátor párt. Nagy hőségben jól jön, hogy ha a kocsi klímájára rá tudsz segíteni hátul is levegő mozgatással, mert a csomagtartóban amúgy nem igazán mozog a levegő.
2026. szeptember 10. (csütörtök) - egy kicsit az engedelmes tréningről
Engedelmes tréningre az OMSE-be (Országos Munkakutya SE) járunk tavaly nyár óta Timihez. Tavaly augusztus elején találtam erre a helyre és Timire, mert akkor a fejembe vettem, hogy rövid úton szeretnék már Bono-val egy BH/VT vizsgát (alap engedelmességi) csináltni.
Nem viccelek, 2 hét felkészülés után augusztus 15-én ezt sikerrel vettük is. 😂😂😂
Ráadásul egy egész szép eredménnyel, főként, hogy a vizsga előtt nem egész egy héttel volt Bono első fedezése (Doris kutyussal). És mint tudjuk, a fedezés nagyon beindítja a fantáziájukat, olyankor teljesen szétesnek fejben, mindent (is) szagolni és birtokolni akarnak. A bíró még meg is jegyezte, hogy elég bátrak vagyunk, hogy belevágtunk a vizsgába, de remek volt. 🤣🤣🤣

Addig nem is tudtam, hogy az engedelmes munkának még bőven vannak fokozatai...
Ennek az ágazatnak a következő fokazatait IBgH-nak hívják, annak is van 1-2-3. szintje, egyre komolyabb követelménnyel, összetettebb koreográfiával. Ha valakit érdekel, ezeket a MEOESZ Őrző-Védő SportBizottság (OVSB) oldalán lehet megtalálni, teljes részletességgel leírva.

Azóta is járunk folyamatosan, és kifejezett élmény, együtt töltött aktív idő, amikor csak a kutya és én vagyunk. Mindenkinek szívből ajánlom.

Egy idén februári kis videót találtam, illusztrálandó a témát...
2026. szeptember 10. (csütörtök) - a hűsölés és a mai tréning
Érdekes módon ma rendesen visszaesett a hőmérséklet, de a ~23 fok körüli hőérzet is még sok tud lenni egy jó szőrzetben lévő Hovinak. Talán már említettem, hogy Bono kedvenc helye az udvarunkon az ösvény alja. Itt rendszeresen ás egy kicsit, csak hogy kellemesen nedves és hűvös legyen alatta a föld. Ezt találtam ma kora reggel is, mikor kimentem hozzá, hogy elinduljunk a tréningre. 🤣🤣🤣
Ezen sose bosszankodom, ezt meg kell érteni. Szüksége van a hűvösre.
Mosolyogtam egy jót rajta ismét, aztán ugrás a kocsiba, és irány a suli. Bár ma már nem 30+ fok volt, hanem épphogy csak 20 fok fölött, de így is egy merő nyál lett, mire hazaértünk. Ha tréningre jártok, ezt sose felejtsétek, hogy rajtuk állandóan ott van a poló, rajta a pulcsi és két vastag kabát, ráadásul csak a lihegés útján tudnak párologtatni.
2026. szeptember 9. (szerda) - egy kis Hovawart történelem (a mi oldalunkról is)
Böbikém (a feleségem) retteg(ett) a kutyáktól. Így volt a kertes házunkban egy korcs és egy keverék kutyánk (ahogy ezt viccesen szoktuk emlegetni) sok-sok évvel ezelőtt. Egyik egy tacskó-vizsla keverék, a másik egy "alomalja" németjuhász volt. Szundi és Tina. Imádtuk őket, 16 éven át, de elmentek.
Magukkal vitték a neveletlen mivoltukat, a szökdösős szokásukat.
Ekkor Böbi azzal állt elő, hogy szeretné "feltúrni" az Internetet és keresni a leírások alapján egy olyan fajtát, akivel bátrabban mer együtt élni, és akitől úgy érezheti, hogy védelmet is kap a házban.
Így akadt a Hovawart fajtára (mellette a Moszkvai őrkutyát nézte még ki, de nem tudom, hogy ehhez mit olvasott 🤣).
Ezután érkezett hozzánk 2011. tavaszán drága Bella (Nemesbüki Bán Britta, 2011.02.01. - 2026.07.21.), egy csodálatos rajzos szuka. Családcentrikus, gyermekimádó, mindenkire vigyázó, mindenkivel kedves lény/lány volt. ❤️❤️❤️
Rengeteg időt töltöttünk együtt, végtelenül hálás volt, ha nem "csak úgy" lehetett a közelünkben, hanem valami személyes, aktív program adódott. Évekig jártunk engedelmes tréningre, mert nincs annál belsőségesebb és valódi együtt töltött idő, mint az iskolában. Olyankor nem a telefonomat nyomkodtam, hanem csakis a Bella volt 🥰🥰🥰 A jó közösség, és ez az együtt töltött élmény miatt tartott ez 3 évig, mert amúgy mindig Ő volt a minta kutya, akit példaként emlegettek a szép munkája miatt. Őrző-védő tréningekre is jártunk, ott is mindig nagyon szépen dolgozott, hatalmas farokcsóválások közepette. Láthatóan élvezte, kedvére való volt. Más időkben eljártunk futni/kocogni, de sokat sétáltunk is kint a természetben.

Kiskora óta jártunk a csodájára, ugyanis rendszeresen a hátsó terasz azon pontján volt, ahonnan minket biztonsággal látott és védelmünkre tudott kelni, de ugyanakkor a füle mindig ott volt az utca zaján is.
A teraszról 1-2 óránként felkelt, és körbe járta a kertet úgy, hogy a teste végig a kerítést érte. Őrjárat volt, nincs-e véletlen valahol biztonsági rés. Csodás egy teremtés. 💖💖💖

Az utcán tejesen szociális, más kutyákkal mindig barátkozott. De pl. egy ittas embert, vagy valamiféle fenyegető magatartást se az utcán, se otthon, se a kapunkban nem tolerált.

Egy nyitva hagyott kocsi kapu... eszében sem volt kiszökni. Sőt! Leült a kinyitott kapuszárnyak közt középen, arányos háromszög pontra, és rendíthetetlenül védte a birtokot. Ilyenkor olyan régi ismerős se tudott bejönni mellette, akit kiskora óta ismert. Nem volt behívva általunk, így kint volt a helye, amíg mi ki nem jöttünk érte.

A kertben teljesen rendben viselkedett. Nem tört, nem zúzott, nem rongált meg semmit. A hatalmas fenyőfánk alatt nyaranta volt egy kedvenc helye, ahol képes volt másfél méter mély gödröt ásni, de az kellett neki a hűvös miatt. Mikor rájöttem, hogy miért csinálja, úgy hagytam, és nem is ásott több lyukat. Gyerekkorában, a fogazat váltáskor persze Ő is hozta a formáját. A fa ülőgarnitúránk minden porcikája viselte a leváltott fogak nyomait, de hát azt azért is hagytuk elől, mert belefért, hogy ez lesz a sorsa. Mellesleg sok évvel később, Bono is azon a garnitúrán cserélt fogazatot 🤣🤣🤣
Csodás nevelő is volt Bella... mintha küldetése lett volna felnevelnie Bono kutyánkat. 15,5 évig volt velünk, kivárta, míg férfi lesz belőle, elkísérte az első kiállításokra, az első iskolákba, a vizsgákra. Példát mutatott a fiatal hercegnek az utcán is. Sose felejtem, hogy talán 2-3 hónaposan (amikor először lehet a kis kölyköket utcára vinni), egy hét után póráz nélkül is sétálni tudott már Bono, mert megtanulta Bellától, hogy a sarkon le kell ülni, és meg kell várni a gazdákat. Csodás emlékek! 😍

A Hovawart tényleg egy csodás fajta, ha jól és aktívn foglalkozunk velük, akkor egy végtelenül kedves és hálás társ, miklözben komoly munkakutya, azaz az engedelmes, az őrző-védő és a nyomkövetés szakágban is komoly produkcióra képes. Csak ajánlani tudom.
Link
Hovawart wiki
2026. szeptember 9. (szerda) - hurrá, van blog 😉😁😉
Zoli jelezte, hogy kiírná magából az élményeket, amiket okoztunk Oliviával.
Beleegyeztem, ám legyen..😂
Olyan “divatos” manapság blogolni.
Szóval Zoli családjának köszönhetően lett egy blogunk😅
Jó lesz visszaolvasni mindent ha már torkig leszünk decemberben a kicsikkel😉✌️
Olivia lassan visszatér a régi kerékvágásba, továbbra is állandóan éhes és bármit megtenne egy falat száraz kenyérért, imádja🥐🥖🥖
Alapvetően sokat alszik, frissek még az élmények. Alig várjuk az ultrahangot🤞🍀
2026. szeptember 9. (szerda) - egy újabb esti edzés és a vacsi
A szerda esték duplán aktívak. Ilyenkor szoktunk menni Böbivel a Bodyrope edzésre, majd onnan sietünk vissza, hogy időben odaérjünk az őrző-védő tréningre.
Ma is így történt ez, és érdemes is volt menni, mert egy igazán jó ŐV volt (Kalászi kutyasuli, Majoros Tamás). A tréning végén, a levezető sétában egy kicsit megpihentünk...
Aztán este még kicsit izgultam, hogy vajon eszik-e a herceg? De nem volt gond, befalta, amit elé raktam. Még a reggelin egy kicsit dolgozni kell, mert az az első L'amour óta egyszer sem kellett.